Bemutatkozás

Magyarországi Drukpa Kagyü Buddhista Közösség

Buddhista közösségünk a nemzetközi Nepáli-Bhutáni Buddhista Drukpa Kagyü közösség tagja. Szellemi tanítónk és mentorunk: Tiszteletreméltó Khenpo Kalsang, Sangye Choeling Kolostorok vezető Khenpoja, Lámája (Sangye Choeling kolostor, Nepál, Kathmandu). Buddhista Egyházközösségünk elkötelezett a több ezer éves buddhista szellemi hagyományok mellett és azok tapasztalataira támaszkodik. Egyházunk a buddhista tanítások eredeti tisztaságát megtartva törekszik a szellemi és gyakorlati ösvény megtalálására, tanítására és ebben nyújt segítséget, minden buddhizmus iránt érdeklődő számára. Az egyház és tagjai elkötelezettek a világbékéért, imádkoznak és különféle szertartásokat végeznek az emberek bölcsességéért, a jó szándék megvalósulásáért, együttérzéséért, a hosszú életért, a jó szerencséért.Buddhista egyházunk ingyenes tanításokkal, tanácsokkal "lelki "segítséget nyújt a hozzánk forduló érdeklődőknek, nehéz helyzetbe jutott embertársainknak, rászorulóknak és elesetteknek.

Buddhista tanítások, képzések: az évente indított képzéseinken buddhista vallási, filozófiai és gyakorlati témákban szerezhetnek ismereteket. A képzéseinket tapasztalt és gyakorló buddhista tanítókkal, bölcsészekkel indítjuk minden évben januárban (1 éves Buddhista Alap és 3 éves Buddhista Tanítói vallási és filozófia szakon). A jelentkezők buddhista filozófiát, etikát, erkölcsöt, szimbológiát hallgatnak/tanulnak és gyakorlati szinten is elsajátítják a buddhista meditációkat (Samatha, Szatipatthána, Vipasszaná) megtanulják a szertartásokat és gyakorlatokat. A gyakorlók a buddhista egyházban belső vagy külső támogatói taggá válhatnak.

„Minden ember Buddha természetű, a hívő - gyakorló dolga, hogy önmagában felismerje a Buddhát”

Buddhista hagyományvonalunkról: Drukpa Kagyü

A Menedék és Szangha jelentősége Buddha hagyományában
és a Magyarországi Drukpa Kagyü Buddhista Közösségnél

Aki Buddhát szeretné követni, annak a belső úton kell járnia. A külvilág helyett önmagán belül keresni az igazságot, a békét, az egyensúlyt. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a külső úton segítséget közvetlenül nem kaphatunk. A belső úton nem a mások, hanem a saját problémáinkkal, szenvedéseinkkel foglalkozunk. Ezeket helyettünk, más, kívülről nem fogja tudni megoldani. Így megszabadulásunk nem egy külső segítségbe vetett hiten múlik, hanem a belső bizalmon és tudáson, amelyek egymással szoros kapcsolatban vannak. Először el kell hinnünk, hogy Buddha elérte a megvilágosodást, hogy rá tudjunk lépni az ösvényére. De ő maga mondta, hogy egy lépést sem kell tennünk tovább, ha nem tapasztaljuk meg mi magunk is azt, amiről tanított.

Ezeknek a tapasztalatoknak a beazonosításában, felismerésében tudnak a próbálkozó, gyakorló társaink segíteni. Ők alkotják a buddhista közösséget, a Szanghát, amely a Három Menedék egyike. A Buddha, a Dharma és a Szangha együtt a Három Drágakő, a létforgatagban, a Szamszárában megtalálható három legértékesebb dolog. Ezt nehezen hisszük el arról a Közösségről, amelyen keresztül az elején még szinte ismeretlen Buddhához és a Dharmához először kapcsolódunk, mert még csak a gyakorlás idején érezzük ezt az értéket.

Szanghát nem váltogatjuk, gondoljunk bele, ha a Lámák egyik hagyományvonalból a másikba "igazolnának át". A Szangha az egyetlen olyan közösség, amely segít bennünket a gyakorlásban. A Szangha az a fajta emberi közösség, amelyik nemcsak akkor törődik velünk, amikor jól megy és hasznosak vagyunk, hanem az öregek otthonában, sőt ezen túl, a halálban is segítséget tud nyújtani. Ez az egyetlen olyan közösség, amelyik nem korlátozódik a világi érdekekre, hanem távlatában látja az életet és együtt halad velünk a szellemi úton

A szellemi közösség mi magunk vagyunk:
Az ilyesfajta kisközösségek azonban nem rajtunk kívül vagy tőlünk függetlenül léteznek. A Szangha mi magunk vagyunk, nem mások.Nem várhatunk arra, hogy valaki létrehozza, aztán ha tetszik, beülünk, ha nem vagyunk vele megelégedve, keresünk másikat. Ha így állunk hozzá, nem sokáig lesznek Európában olyan közösségek, amelyek menedékül szolgálnak. A Szangha csak arra képes, amit mi magunk megteszünk. Ha nem építjük fel saját szellemi közösségünket, egyedül vergődünk majd az óceánban, amikor elfogy alólunk a csónak Azt kell mérlegelnünk, valóban ezt akarjuk-e: jobb-e magányosan távozni az életből, vagy szeretnénk, ha lennének körülöttünk társak, akikkel együtt tanultunk és gyakoroltunk, s akikkel a halálon túl is segíteni tudjuk egymást.Ha úgy gondoljuk, hogy az utóbbi jobb, akkor ezt a közösséget nekünk kell létrehoznunk. Keleten valamivel könnyebb a helyzet, mert ott a buddhizmus évezredes hagyományokkal rendelkezik. Még ha nem is intézményesült annyira, mint a nyugati vallások, stabil közösségek léteznek, melyekhez az újonnan jövőknek módjuk van csatlakozni. Itt, nyugaton csak a fenti két lehetőség közül választhatunk. Ez a karmánk, talán mert egyszer már elszalasztottunk egy lehetőséget. Ez a Szangha értelme és lényege: hogy legyen egy közösség, akikkel együtt gyakorolunk, és amely megtartja tagjait az úton, ahol oly sok elterelő befolyás ér bennünket. Legyenek olyan emberek, akik a halál mérhetetlen óceánjában is velünk vannak, s akiket mi is kísérhetünk; akik közé az újraszületésben is visszatérhetünk, folytatni a gyakorlást. Még akkor is, ha nem gondoskodnak a világi szükségleteinkről, sőt talán beszélgetni sem tudunk egymással. Egyedül az számít, hogy együtt gyakorolnak velünk, mert ez az, amit senki mástól nem kapunk meg. Nincs más dolgunk egymással, de nincs is szükség másra. Ez azonban olyan érték, ami miatt minden világi közösségnél fontosabb, hogy a Szanghát felépítsük és megőrizzük."
idézet: Pressing Lajos

Amint sikerül egy olyan tanítóval, mesterrel találkoznunk, akivel gyakorolva megérezzük, mit is jelent valójában a Dharma, kik is a megvilágosodott Buddhák, onnantól kezdve egész másként nézünk korábbi tetteinkre. Belátjuk és megértjük, hogy a létforgatagban nincs más olyan tanítás, olyan gyakorlat, amely teljesen és végérvényesen meg tudna menteni a szenvedéstől. Innentől fogva ezt már nem csak gondoljuk, hanem a mindennapjainkban a saját bőrünkön érezzük. Van olyan, aki ezt csak egy tettekre sürgető ösztönzésként, mint ahogyan egy pikáns fűszer fokozza az étvágyat érzi. Van olyan, aki pedig szinte elviselhetetlen kínos érzésként, mint amikor a gyenge pontját piszkálják szándékosan éli ezt meg.

Ez már elegendő ösztönzés lesz arra, hogy folyamatosan és rendszeresen gyakoroljunk, hiszen e nélkül az őszintén és szívből végzett próbálkozások nélkül tévelygésünk szinte elviselhetetlen a létforgatagban. Állandósul a kellemetlen érzés, miközben abban is biztosak leszünk, hogy betegségünkre Buddhánál van a gyógyszer. Ezért egyszerre áldás is ez a kellemetlen érzés, mert mindenestől felráz bennünket, és gyakorlásra, nem menekülésre sarkall.

A tanítás, a Dharma segítségével belátjuk, hogy az adott pillanat konkrét szenvedései milyen korábbi tettek gyümölcsei. Közvetlenül érzékeljük és értjük is az összefüggéseket cselekedeteink és következményeik között. Látjuk, melyek visznek inkább előre, melyek hátráltatnak a rövidebb vagy a hosszabb távú célok elérésében. Azonban akármennyire is pozitívnak, célravezetőnek látjuk az aktuális cselekedetünket, mégsem szabad megtennünk, ha bárkinek is ártanánk vele. A Menedék ad irányt életünknek, segít okulni a hibáinkból, mert most már nem csak tudjuk, hanem érezzük is, hogy a boldogságot arra találjuk, ahol csökken, s végül elfogy a szenvedés. Így segít a Három Menedék, a Három Drágakő kapcsolatának a megértése és megtapasztalása elindulni Buddha útján, a belső úton. Buddha mutatja az utat, segít tanításával megérteni a szamszára valódi természetét, és a Közösségben, a Szanghában rendszeresen gyakorolva hozzászokunk, megtanuljuk elviselni a zavaró tényezőket, háborítatlanul élni a létforgatagban.

Kasza Miklós Koppány
felhatalmazott buddhista Dharma tanító láma
Drukpa Hungary buddhista közösség vezetője

Felhatalmazások:
His Holiness Trulku Jigme Choedra, the 70th Je Khenpo of Bhutan
Tiszteletreméltó Khenpo Kalsang, Sangye Choeling Kolostorok vezető Khenpoja, Lámája